A zsidóellenességre teljesen immúnis és maximálisan fogékony csoportok aránya is növekedést mutat az egy évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva – derül ki a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által készített felmérésből. A Jobbik erősödésének és a Szabadság téri emlékműnek a hatása is érezhető a tavaly év végén (2013 után második alkalommal) felvett adatokból: annak ellenére is kiolvashatók a polarizáció jelei, hogy egy év alatt nem zajlott le gyökeres változás az antiszemita attitűdök tekintetében.
A TEV megbízásából készült 1200 fős reprezentatív kutatás szerint az elmúlt egy évben kis mértékben emelkedett az antiszemita nézeteket vallók aránya Magyarországon. A mostani kutatásban 23% volt azok aránya, akik szerint a zsidók “ellenszenvesek”, míg egy évvel ezelőtt csak 21% érzett így. Jellemző, hogy a közvéleményt a zsidó közélet kérdései csak mérsékelten foglalkoztatják, ugyanakkor a Jobbik szavazói között jóval nagyobb arányban (69%) vannak a zsidóellenes nézeteket vallók. A társadalom érzelmi antiszemitizmusa egyéb iránt jelentős részben egy általános idegenellenesség megnyilvánulása: azok a válaszadók, akik elutasítóbbak voltak más etnikumokkal szemben is, nagyobb valószínűséggel idegenkedtek a zsidóktól.
A magyar lakosság véleménye kifejezetten megoszlik abban a kérdésben, hogy a zsidóság második világháború alatti tragédiájáért ki felelős: 51% jelölte meg ebben a kérdésben Magyarországot is, míg 40% kizárólag Németországot. A válaszadók 52%-a nem támogatta a Szabadság téri emlékmű felépítését, míg 34% támogató állásponton volt. Ennél aggasztóbb tendencia, hogy a nyílt holokauszttagadó kijelentések támogatottsága a 2006-os 6-8%-ról 2014-re 12-15%-ra emelkedett.
Bodnár Dániel, a TEV kuratóriumának elnöke kifejtette: “A TEV küldetésének tekinti, hogy évről évre felmérje az antiszemita előítéletek alakulását Magyarországon. Mindezzel azt a célt szolgáljuk, hogy egy teljesen objektív mérce alapján készült kutatásból kaphassunk képet a jelenségről, ne pedig szubjektív benyomások alapján gondolkozzunk a kérdésről. A mostani kutatásból világos képet kapunk: egyszerre van minimális javulás és romló tendencia. Miközben nőtt az antiszemita kijelentésekre immúnis emberek száma, azok aránya is emelkedett, akik az ilyen jellegű állításokkal egyetértenek. Összességében ugyanakkor, megvizsgálva az egy évvel ezelőtti adatokat, kijelenthetjük, hogy nem lett toleránsabb a magyar társadalom.”
Bár hasonló témájú kutatásokat az FRA (az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége), illetve magyarországi civil szervezetek is készítettek már, ezek a felmérések főképp arra voltak alkalmasak, hogy egy adott pillanatban bemutassák az adott társadalmi attitűdöt. A TEV megbízásából készült kutatás azért tekinthető hiánypótlónak, mert az ismétlődő adatfelvételnek köszönhetően tendenciákat is megismerhetünk belőle.
“2006 és 2010 között Magyarországon emelkedést láttunk az antiszemitizmus terjedésében, míg 2011 és 2014 között kisebb csökkenést. Mindez, véleményem szerint, azzal is magyarázható, hogy a Jobbik 5 éve parlamenti párt már, így sokan gondolják, hogy “nincs dolguk ezzel a kérdéssel”, hiszen egy sokszor antiszemita hangot megütő párt képviseli nézeteiket. A kutatás egyik figyelemre méltó eredménye, hogy milyen mértékben befolyásolja a közvéleményt a zsidó közösség és a kormány közötti viszony. 2014-ben, leginkább a holokauszt emlékév miatt, több esemény hatott minderre, sajnos inkább negatívan: annak dacára, hogy a holokauszt történelmi emléke folyamatosan jelen volt a nyilvánosságban, töretlenül növekszik a holokauszttagadók és holokausztrelativizálók száma.” – mondta a TEV vezetője Bodnár Dániel, aki szerint az a mód, ahogy a holokausztról beszélnek, és ahogyan ez a téma a nyilvánosságban megjelenik, a zsidó szervezetek minden igyekezete ellenére kontraproduktív, és negatív hatásokat vált ki.
(mti)