Különleges elemmel bővül a Budapesti Aszfaltprojekt (BUPAP) Zsidók és törökök a budai Várban című sétája: az “elzárt” középkori zsidó negyed területére is lejuthatnak az érdeklődők.
A Várnegyed 1987 óta szerepel az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO világörökségi listáján. A zsidó negyed föld alatti romjai között található egy 13. századi mikve, valamint egy teljesen elpusztult zsinagóga, amelyet a 2000-es évek elején tártak fel, de vissza is temettek – jelzés vagy emléktábla kihelyezése nélkül.
A Várgondnokság kezelésében álló romok turistalátványosságként szolgáltak az elmúlt években. Az eredeti történelmi vonatkozásokat figyelmen kívül hagyva működött itt Királyi Borpince, később Kémmúzeum, amely panoptikumként, többek között Mata Hari viaszfigurájával mutatta be a kémkedés történetét. Manapság lezárt terület, és semmi nem jelzi, hogy kik éltek ott egykor. A BUPAP tudomása szerint a mostani az első alkalom, hogy meghirdetett, szervezett séta keretében fedezhetik fel az érdeklődők a romokat.
A séta elkalauzol a Várban található másik zsidó negyedbe is, felkeresik a zsidó közösség másik két zsinagógáját.
A két zsidó negyedet és a háromból két zsinagógát semmi sem jelzi, a Várban sétálók nem is tudják, hogy két zsinagóga van a föld alatt – írta a BUAPA.
A Zsidók és törökök a budai Várban című séta elsődleges célja, hogy szakítson a gyakran sztereotípiákra épülő történelmi szemlélettel, a “pogány törökökről” alkotott elképzeléssel, és megmutassa, hogy volt a török hódoltságnak olyan időszaka, amikor a vallásszabadságot garantálva együtt tudtak élni a három ábrahámi vallás hívői: a zsidók, a keresztények és a muszlimok.
A sétára érkezők megtudhatják, hol volt az első török kávézó és a török rézművesek utcája, továbbá fény derül arra is, hogy a törökök mit neveztek Kizil Elmának. Arra is választ kaphatnak, hogy Werbőczy István híres jogtudóst miért a zsidó temetőben temették el, és halála után ki költözött be a házába.
A programra a www.bupap.hu oldalon lehet jelentkezni.