A Holokauszt idején, 1938-tól, a zsidóellenes törvénykezés kezdetétől egyfajta kényszerű, de tudatos együttműködés jellemezte a magyarországi zsidó vallási irányzatokat. Ez volt az első olyan időszak, amelynek során az előző majdnem egy évszázad alatt egymástól egyre inkább eltávolodott irányzatok közeledtek egymáshoz. Frojimovics Kinga történész, levéltárossal Benedek István Gábor beszélget az Újlipótvárosi Galériában a Kihívások és válaszok című sorozat keretében.
„Testvéredet ne hagyd el!” – Frojimovics Kinga történész, levéltáros előadása
A Magyar Izraeliták Pártfogó Irodája (MIPI) és az Országos Magyar Zsidó Segítő Akció (OMZSA) működése a soá idején.
A Holokauszt idején, tehát 1938-tól, a zsidóellenes törvénykezés kezdetétől egyfajta kényszerű, de tudatos együttműködés jellemezte a magyarországi zsidó vallási irányzatokat, a neológiát, az orthodoxiát, és a statusquo ante irányzatot. A 19. század második felében bekövetkezett szétválásuk óta ez volt az első alkalom, hogy a három vallási irányzat tudatosan összefogott. Az összefogás ugyan kizárólag szociális téren, a segélyakciók összehangolása terén érvényesült, mégis ez tekinthető az első olyan tevékenységi körnek, amelynek során az előző majdnem egy évszázad alatt egymástól egyre inkább eltávolodott irányzatoknál az egymáshoz való közeledés jeleit figyelhetjük meg.
Az előadás-sorozat helyszíne, időpontja:
Újlipótvárosi Klub-Galéria (Bp. Tátra utca 20/b)
2015 jan. 15, csütörtök 17:00
Az előadás-sorozat szervezői:
Nonprofit Társadalomkutató Egyesület
BZSH Hegedűs Gyula utcai körzete